A szomszéd, és a “kedves” szomszéd. Lakóhelyünkkel kapcsolatban az egyik leginkább általános téma és közhelyek sokaságának forrása, sokszor persze nem alaptalanul. Én sok éve igyekszem minél több helyzetben önvizsgálatot tartani, kívülről szemlélni az élethelyzeteket, amibe keveredem. Így jutottam el pár éve arra a szintre, hogy például a dugóban araszolva viszonylagos nyugodtsággal viselem a tötymörgést, tizedannyi anyukázás hagyja el a számat, mert felfogom, hogy én ugyanannyira vagyok része és okozója annak az aktuális dugónak, mint az előttem haladó “sok hülye”.
Valahogy így van ez a szomszéddal is – egymás hülye szomszédjai vagyunk. Szinte nincs olyan ember, akinek – akár lakásban, akár kertes házban lakik -, ne lett volna valaha konfliktusa a felette, alatta, mögötte, bentebb vagy előrébb lakó honfitársával. Mivel ez egy kertes oldal, így a lakásos sztorikkal most nem untatlak, forduljunk rá a kertes témára.
Mire érdemes figyelemmel lenned egy kert kialakításakor, hogy a szomszédod ne váljék életed legnagyobb ellenségévé? Ha nem akarod kihozni belőle, vagy felerősíteni benne “az állatot”, fontold meg az itt felsorolt tanácsokat – aztán dönts belátásod szerint.
Fák a telek szélén
Valószínűleg a leginkább általános konfliktusforrás a telek szélén növögető fa, legyen az lombhullató vagy örökzöld. Mindkettő nagyon be tud árnyékolni Máris szomszédnak, a lombhullatók ősszel, a tűlevelűek egész évben munkát adnak, sajnos nem csak a fa tulajdonosának. A szomszéd bosszankodása, irányodba mutatott szimpátiájának lassú elsorvadása borítékolható, hacsak az ő telke nem sokkal putrisabb, mint a tiéd, és nem sz@rik az egészre. Ha ez a helyzet, akkor valahogy “spontán” told az orra alá ezt a cikket.
A megoldás nagyon egyszerű. Fa ültetéskor ne csak azzal kalkulálj, hogy majd 5 meg 10 év múlva milyen szuperül fog kinézni a konyhaablakból vagy a teraszról, hanem azzal is, hogy az a fa az bizony meg fog nőni. A faj kiválasztásakor olvass kicsit utána: növekedés ereje/sebessége, végső méret (ez persze csalóka, mert 50-70 év alatt a legtöbb fa baromi nagyra meg tud nőni), habitus/forma, ernyős/szétterülő koronájú vagy inkább sudár, oszlopos formájú lesz.
A kert szélére válassz inkább oszlopos növekedésű fajt, de ha te mindenképp cseresznyefát, barackot, ezüst juhart vagy selyemfenyőt akarsz a szomszéd orra alá dugni, előtte legalább konzultálj vele.
A másik tényező a kerítésvonaltól mért távolság. Ez a legtöbb településen benne van a helyi vonatkozó szabályzatban, értéke általában 1,5 méter. De ez ugye Magyarország, a szabályokat a legtöbben nem tartják magukra kötelező érvényűnek (Oké, aláírom, ez a világ nagy részén feltehetően így van). Na nehogy már bárki megmondja nekem, mit, hova ültetek a saját kertemben. Polgártársaink nagy nemzeti kollektív tudattalanjában ott van ez az első gondolatok között, talán közvetlenül az Oda szaratom a kutyám ahova akarom és az Oda parkolok ahova akarok, ahol helyet találok mellett.
Természetesen azt teszel, amit jónak látsz, de ha az almafád fele 5 év után átlóg a szomszédhoz, ne csodálkozz rajta, ha egy szép napon láncfűrésszel esik neki, és akkor már teljesen mindegy, hogy kinek mihez van joga.
Cserjesor, sövény a kerítésre ültetve
A cserjesorokkal, sövényekkel kicsit hasonló a helyzet, mint a fákkal. Természetesen a sövénnyel azt szeretné elérni a hirtelen lett kerttulajdonos, hogy minél jobban takarja a szomszéd hülye sufniját, meg jó lenne már ezen a nyáron nudizni a teraszon, de azért nem bolond ő, hogy a kert közepére ültesse azt a sövényt, hisz rengeteg helyet elvesz. Így hát, a lelkes sövényesítő fogja, és fél méterre a kerítéstől elülteti a leyland ciprust/babérmeggyet/tuját/meg az akármit. Előre is fél méter, hátra is fél méter, 1 méter vastag, sűrű sövényfal már szépen takar, jó lesz.
Egy kérdés mellett pedig szépen elsiklunk: És ki fogja nyírni a kerítés felőli oldalt, ami ráadásul teljesen benne lesz a drótkerítésben? Három megoldás látszik kézenfekvőenk: 1. senki, 2. a szomszéd, 3. majd lesz valahogy.
A szomszédhoz átrohangálni, akár havonta, problémás dolog. Ez a fajta sövénytelepítési mód ráadásul azt feltételezi, hogy a szomszéd kertjében a te sövényed mentén teljesen tiszta a terep, maximum gyep van, és éveken át az is marad, így kényelmesen lehet arról az oldalról sövényt nyíri.
Lényeg: a sövény telepítésnél számolni kell a növényfal tervezett, végleges szélességével, és olyan távol kell ülteti a kerítéstől, hogy legalább “lapjával” hozzá lehessen férni a kerítés a sövény között. Erre elég 50 cm, 2 dimenzióban létezni képes embereknek 40 is elég lehet.
Sufni a szomszéd orra alá
Az előző pontban említett, szomszéd hülye sufnija egy nagyon trükkös szerkezet, mert ugyanúgy lehet a szomszédnál, mint nálad – ez ilyen varázslat. Lehet, hogy megörökölted. Lehet, hogy tervezed elbontani, majd a nyáron, de már negyedik éve ezt mondod, és igazából téged is zavar, csak még nem találtad ki, mit is tegyél a helyére. Persze, idő, meg pénz is, teljesen jogos.
Ezért, ha a kertészkedés elején jársz, írd fel rögtön a listára, ne a legvégére, hogy a ronda és felesleges építmények eltüntetésével számolni kell.
A garázs, a hátsó fal vakolása nélkül
Felépül a szép garázs/tároló/kisház faborítással, nagyon klassz és ízléses, büszkén lehet mutogatni a barátoknak és a rokonságnak. A hátsó falat is tervezted, nyilvánvalóan, nem akarod úgy hagyni, csak épp esett az eső amikor az eleje kész lett, a hátulja is kész lesz, egyszer. Aztán úgy marad. Végül is, nem te nézed, nem sürgős, a szomszéd meg…
Nem egy nagy szemétség, de egyszerűen nem korrekt egy ronda látványt kreálni a szomszédnak. Vakold le a hátulját is, kérlek, gondolj a nemzet megtépázott, maradék idegrendszerére. Lehet, hogy valakinek ez lesz az utolsó csepp, elborul az agya, és…
A házfalgyilkos bambusz
A fa és a sövény lópikula ahhoz képest, amilyen bosszúságot a jó kis bambusz okozni tud. Te természetesen alaposan átgondolod, hogy a kerted ne borítsa el a bambusz, egész kis földalatti védművet építesz elé, zsalukő fal 80 cm mélyen, mert okos vagy és nem bízol a műanyag gyökérfogóban (jól is teszed). A szomszéd felé meg, hát az mindegy, hadd nőjön. Sőt, örülhet is, kap ingyen bambuszt. Hát tudja ő, hogy milyen rohadt drága a bambusz? Tizen-huszonezer forint is lehet egyetlen combos tő, 3 év alatt több százezer forinttal jutalmazod meg.
Az a baj a bambusszal – és nem a te hibád, ha ezzel nem kalkuláltál -, hogy a föld alatt fejlődő és terjedő szárai több métert és képesek növekedni észrevétlenül. Így, még ha nem is a kerítés mellé tetted, akkor is könnyen a szomszédnál köthet ki. Te is légy óvatos vele, mert bár egy nagyon klassz, modern hatású, magas örökzöld növény, ha egyszer utat talál akár a házfal felé, bemegy a szigetelés alá, végigkúszik a fal mentén, akár 8-10 métert is megtesz, míg egyszer csak bekukucskál a házba valamelyik ablakkeret tövéből.
Bambusz ültetésekor légy körültekintő.
A következő részben többek között csintalan gyerekekről, mászóvárról, illatozó csirkeólról és “szemet gyönyörködtető” farakásokról lesz szó. Maradjatok velünk!
